A. Labirint

Xotira: 32 MB, Vaqt: 1000 ms
Masala

Sizga UTF-16 belgilaridan hosil qilingan labirint beriladi. Siz labirintning \(A\) nuqtasidan \(B\) nuqtasiga olib boradigan yo’lni chizishingiz kerak bo’ladi. Labiring o’z ichiga \(N×M\) yacheykani qamrab oladi va misollarda ko’rsatilgandek ifodalanadi. Har bir yacheykani ifodalash uchun balandligiga 1 ta belgi, eniga 3 ta belgidan foydalanilgan. Labirintda siz quyidagi belgilardan foydalanishingiz mumkin:

belgi

UTF-16

1

SPACE

0x0020

2

0x2500

3

0x2502

4

0x250C

5

0x2510

6

0x2514

7

0x2518

8

0x251C

9

0x2524

10

0x252C

11

0x2534

12

0x253C

13

0x2574

14

0x2575

15

0x2576

16

0x2577

 

Siz labirintda \(A\) nuqtadan \(B\) nuqtaga borish yo’lini misollarda ko’rsatilgandek ifodalang. \(A\) nuqtadan chiqish va \(B\) nuqtaga yetib borishda siz faqatgina №13, №14, №15, №16 dagi belgilardan foydalanishingiz mumkin.

Kiruvchi ma'lumotlar:

Kirish faylining dastlabki satrida ikkita butun son, \(N(0 < N < 50)\) va \(M(0 < M < 100)\) mos ravishda labirintning qatorlar soni va ustunlar soni kiritiladi. Keyingi \(2×N+1\) qatorda \(4×M+1\) tadan UTF-16 belgilari berilib labirint tasvirlanadi. Labirintning chekka qismi har doim yopiq hisoblanadi. \(A\) va \(B\) belgilar labirintning \(N×M\) yacheykalarining ixtiyoriy birida yacheyka markazida joylashganligi kafolotlanadi.

Chiquvchi ma'lumotlar:

Chiqish faylida labirintda \(A\) nuqtadan \(B\) nuqtaga boradigan yo’lni misollarda ko’rsatilgan shaklda tasvirlang.

Misollar:
# INPUT.TXT OUTPUT.TXT
1
8 8
┌───┬───────────────────┬───────┐
│ A │                   │       │
│   ╵   ┌───────────┐   ├───╴   │
│       │           │   │       │
├───────┴───────╴   │   ╵   ╷   │
│                   │       │   │
│   ╷   ┌───────┐   ├───────┤   │
│   │   │     B │   │       │   │
├───┘   │   ╶───┤   │   ╷   │   │
│       │       │   │   │   │   │
│   ╶───┴───┐   ╵   └───┘   │   │
│           │               │   │
│   ╶───┐   ├───────────────┘   │
│       │   │                   │
├───╴   │   ╵   ╶───────────────┤
│       │                       │
└───────┴───────────────────────┘
┌───┬───────────────────┬───────┐
│ A │ ┌───────────────┐ │       │
│ ╷ ╵ │ ┌───────────┐ │ ├───╴   │
│ └───┘ │           │ │ │ ┌───┐ │
├───────┴───────╴   │ │ ╵ │ ╷ │ │
│     ┌───────────┐ │ └───┘ │ │ │
│   ╷ │ ┌───────┐ │ ├───────┤ │ │
│   │ │ │ ┌─╴ B │ │ │       │ │ │
├───┘ │ │ │ ╶───┤ │ │   ╷   │ │ │
│ ┌───┘ │ └───┐ │ │ │   │   │ │ │
│ │ ╶───┴───┐ │ ╵ │ └───┘   │ │ │
│ └───────┐ │ └───┘         │ │ │
│   ╶───┐ │ ├───────────────┘ │ │
│       │ │ │ ┌───────────────┘ │
├───╴   │ │ ╵ │ ╶───────────────┤
│       │ └───┘                 │
└───────┴───────────────────────┘
2
8 8
┌───┬───────────────────┬───────┐
│ A │                   │       │
│   ╵   ┌───────────┐   ├───╴   │
│       │           │   │       │
├───────┴───────╴   │   ╵   ╷   │
│                   │       │   │
│   ╷   ┌───────┐   ├───────┤   │
│   │   │       │   │       │   │
├───┘   │   ╶───┤   │   ╷   │   │
│       │       │   │   │   │   │
│   ╶───┴───┐   ╵   └───┘   │   │
│           │               │   │
│   ╶───┐   ├───────────────┘   │
│       │   │                   │
├───╴   │   ╵   ╶───────────────┤
│       │                     B │
└───────┴───────────────────────┘
┌───┬───────────────────┬───────┐
│ A │ ┌───────────────┐ │       │
│ ╷ ╵ │ ┌───────────┐ │ ├───╴   │
│ └───┘ │           │ │ │ ┌───┐ │
├───────┴───────╴   │ │ ╵ │ ╷ │ │
│                   │ └───┘ │ │ │
│   ╷   ┌───────┐   ├───────┤ │ │
│   │   │       │   │       │ │ │
├───┘   │   ╶───┤   │   ╷   │ │ │
│       │       │   │   │   │ │ │
│   ╶───┴───┐   ╵   └───┘   │ │ │
│           │               │ │ │
│   ╶───┐   ├───────────────┘ │ │
│       │   │ ┌───────────────┘ │
├───╴   │   ╵ │ ╶───────────────┤
│       │     └─────────────╴ B │
└───────┴───────────────────────┘
3
4 3
┌───────┬───┐
│ B     │   │
├───╴   │   │
│       │   │
│   ┌───┘   │
│   │ A     │
│   └───╴   │
│           │
└───────────┘
┌───────┬───┐
│ B ╶─┐ │   │
├───╴ │ │   │
│ ┌───┘ │   │
│ │ ┌───┘   │
│ │ │ A ╶─┐ │
│ │ └───╴ │ │
│ └───────┘ │
└───────────┘
4
13 8
┌───┬───────┬───────────┬───────┐
│   │       │           │       │
│   ╵   ╷   │   ┌───╴   │   ╷   │
│       │   │   │       │   │   │
├───────┤   ╵   │   ╶───┤   │   │
│       │       │       │   │   │
│   ╷   └───────┴───┐   ╵   │   │
│   │     A         │       │   │
│   ├───────┬───┐   └───────┤   │
│   │       │   │           │   │
│   ╵   ╷   ╵   │   ╶───────┤   │
│       │       │           │   │
├───────┴───┐   ├───────┐   ╵   │
│           │   │       │       │
│   ╶───┐   │   └───╴   ├───────┤
│       │   │           │       │
│   ╷   │   ├───────┐   ╵   ╷   │
│   │   │   │ B     │       │   │
│   │   │   ╵   ┌───┴───────┤   │
│   │   │       │           │   │
├───┘   ├───────┘   ╷   ╶───┘   │
│       │           │           │
│   ╶───┤   ┌───────┴───────┬───┤
│       │   │               │   │
│   ╷   ╵   └───────╴   ╷   ╵   │
│   │                   │       │
└───┴───────────────────┴───────┘
┌───┬───────┬───────────┬───────┐
│   │       │           │       │
│   ╵   ╷   │   ┌───╴   │   ╷   │
│       │   │   │       │   │   │
├───────┤   ╵   │   ╶───┤   │   │
│ ┌───┐ │       │       │   │   │
│ │ ╷ │ └───────┴───┐   ╵   │   │
│ │ │ └─╴ A         │       │   │
│ │ ├───────┬───┐   └───────┤   │
│ │ │ ┌───┐ │   │           │   │
│ │ ╵ │ ╷ │ ╵   │   ╶───────┤   │
│ └───┘ │ └───┐ │           │   │
├───────┴───┐ │ ├───────┐   ╵   │
│ ┌───────┐ │ │ │       │       │
│ │ ╶───┐ │ │ │ └───╴   ├───────┤
│ └───┐ │ │ │ └───────┐ │ ┌───┐ │
│   ╷ │ │ │ ├───────┐ │ ╵ │ ╷ │ │
│   │ │ │ │ │ B     │ └───┘ │ │ │
│   │ │ │ │ ╵ ╷ ┌───┴───────┤ │ │
│   │ │ │ └───┘ │ ┌───┐     │ │ │
├───┘ │ ├───────┘ │ ╷ │ ╶───┘ │ │
│ ┌───┘ │ ┌───────┘ │ └───────┘ │
│ │ ╶───┤ │ ┌───────┴───────┬───┤
│ └───┐ │ │ │               │   │
│   ╷ │ ╵ │ └───────╴   ╷   ╵   │
│   │ └───┘             │       │
└───┴───────────────────┴───────┘

B. Kabisa yili

Xotira: 16 MB, Vaqt: 1000 ms
Masala

Quyidagi shartlardan birini bajaradigan yil kabisa yili hisoblanadi:

  • Yil raqami 400 ga bo’linsa
  • Yil raqami 4 ga bo’linsa va 100 ga bo’linmasa
Kiruvchi ma'lumotlar:

INPUT.TXT kirish faylida yagona butun son, [1, 109] oralig’idagi yil raqami kiritiladi

Chiquvchi ma'lumotlar:

OUTPUT.TXT chiqish faylining yagona satrida agar kiritilgan yil kabisa yili bo’lsa “Kabisa yili” aks holda “Kabisa yili emas” yozuvini chiqaring.

Misollar:
# INPUT.TXT OUTPUT.TXT
1
2020
Kabisa yili
2
2022
Kabisa yili emas

C. Iftorlik vaqti

Xotira: 16 MB, Vaqt: 1000 ms
Masala

N ta odam iftorlik uchun K ta xurmo sotib oldilar. Sizning vazifangiz K ta xurmoni N ta odamga teng taqsimlash mumkinmi yo'qmi aniqlashdan iborat/

Kiruvchi ma'lumotlar:

Bitta qatorda N va K natural sonlari. (1 <= N , K <= 1000)

Chiquvchi ma'lumotlar:

Agar K ta xurmoni N ta odamga teng taqsimlash mumkin bo'lsa "Yes", aks holda "No" chiqaring.

Misollar:
# INPUT.TXT OUTPUT.TXT
1
5 15
Yes
2
5 21
No

D. a#b

Xotira: 16 MB, Vaqt: 1000 ms
Masala

\(n\) soni berilgan. Agar \(a\#b = {ab + 4 \over a + b}\) bo'lsa, \(1\#(2\#(\dots \#((n-1)\#n))\dots)\) ni hisoblang.

Kiruvchi ma'lumotlar:

Bir satrda \(n( 2 \le n \le 10 ^{18})\)

Chiquvchi ma'lumotlar:

Masala javobini \(10^9 + 7\) ga bo'lgandagi qoldig'ini chiqaring.
Natija butun son chiqishi kafolatlanadi.

Izoh:

1-testda:
\(1\#2 \ =\) \(1*2 + 4 \over1+2\) \(= {6\over3} = 2\)

Misollar:
# INPUT.TXT OUTPUT.TXT
1
2
2

E. Ali va Vali

Xotira: 16 MB, Vaqt: 1000 ms
Masala

Bilmasvoy ukalari Ali va Valining yoshini esidan chiqarib qo'ydi. Ali Bilmasvoyga Validan N yoshga kattaligini aytdi. Lekin Bilmasvoy ukalarini yoshini topa olmadi. Keyin Vali Alidan K marta kichikligni aytdi. Bilamsvoy vanihoyat ukalarining yoshini topdi. Siz ham topingchi!?

Kiruvchi ma'lumotlar:

Kirish faylining bitta qatorida N va K natural sonlari, N( 0 < N < 109) va K(1 < K < 104) berilgan.

Chiquvchi ma'lumotlar:

Chiqish faylining yagona satrida birinchi Alining keyin Valining yoshini chop eting.

Misollar:
# INPUT.TXT OUTPUT.TXT
1
48 7
56 8

F. Omadli chipta

Xotira: 16 MB, Vaqt: 1000 ms
Masala

Otabek Jamoat transporti uchun chipta sotib olish uchun shaxobchaga boribdi.Transport agentligi tamonidan chegirmali chipta elon qilingan ekan, Chegirma Omadli chipta egasiga berilar ekan. Omadli chipta bo’lishi uchun chiptaning raqami 6 xonali bo’lishi va birinchi 3 ta raqamining yigindisi oxirgi 3 ta raqamining yig’indisiga teng bo’lishi kerak. Sizning vazifangiz Omadli Chiptani aniqlash dasturini tuzish.

Kiruvchi ma'lumotlar:

\(N\) soni beriladi \(N (0 ≤ N < 10^6)\).

Chiquvchi ma'lumotlar:

Omadli chipta bo'lsa “YES” aks holda “NO” chiqishi kerak

Izoh:

Faqat 6 xonali son bo'lsagina Omadli bo'ladi

Misollar:
# INPUT.TXT OUTPUT.TXT
1
123321
YES
2
466559
NO
Kitob yaratilingan sana: 01-Feb-25 03:07